Jobboldal.hu – friss hírek, elemzések és vélemények a konzervatív értékek jegyében

Aktív polgár vagy alattvaló? Az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat üzenete 2025-ben


Címsor Oldal Elválasztó Oldalcím

A negyedikén túlmutató kérdés, hogy szabad emberek közösségeként formáljuk-e jövőnket, vagy hagyjuk, hogy egy globális, jogászi elit döntsön helyettünk. Az amerikai alapítók szerint a szabadság csak aktív állampolgársággal marad fenn – ez ma Magyarországon is kulcskérdés.

A FÜGGETLENSÉGI NYILATKOZAT MA

A tengerentúlon minden július 4-e emlékeztet arra, hogy a szabadság nem magától értetődő. Daniel McCarthy, a Modern Age konzervatív folyóirat főszerkesztője friss podcastjában arra figyelmeztet, hogy az alapítók által megálmodott rendszer ma filozófiai és alkotmányos válságban van. Szerinte egyre többen feledik, hogy a jogok nem a kormány vagy nemzetközi szervezetek ajándékai, hanem a cselekvő polgárok természetes tulajdona.

A podcast rámutat: az amerikai alkotmány a lehetséges konfliktusokra már válaszként született. A hatalmi ágak megosztása, a jogok katalógusa mind arról szól, hogy az állampolgár ne váljon alattvalóvá. Ez a gondolat – kicsiben vagy nagyban – minden demokráciára érvényes.

A Nyilatkozat aláírása 1776

AKTÍV ÉS PASSZÍV POLGÁRSÁG

McCarthy két modellt különböztet meg. Az aktív polgár részt vesz a közügyekben, védi a közösségét, és ellenőrzi a hatalmat. A passzív polgárt viszont „felvilágosult” szakértők vezetgetik, és végül nem marad más, mint engedelmeskedni.

Ez a különbség nem elméleti. Az elmúlt években Amerikában – és Európában is – teret nyertek a paternalista gondolatok: a kormány vagy épp az ENSZ majd kitalálja, mi a jó neked. A közélet elbizonytalanodik, a társadalmi viták helyét jogi aktivizmus veszi át, ahol újabb és újabb „felfedezett” jogokra hivatkoznak.

EGY GLOBÁLIS ADMINISZTRATÍV OSZTÁLY FENYEGETÉSE

A szerző keményen bírálja azt a „jogászi osztályt”, amely nem választók előtt, hanem nemzetközi fórumokon számol el. Ők gyakran a nemzeti alkotmányok fölé helyezett, szinte megfoghatatlan emberi jogokra támaszkodnak. A végeredmény: a helyi közösség elveszti önrendelkezését, az állampolgár ismét alattvaló lesz – csak most nem király, hanem globális technokrácia alatt.

Arc nélküli bürokraták bábként rángatnak

MAGYAR TANULSÁGOK

Hazánkban is felerősödött a vita arról, meddig terjedjenek Brüsszel vagy épp strasbourgi bíróságok hatáskörei. A magyar alkotmány preambuluma szerint a Szent Korona minden hatalom forrása – vagyis a nemzet közössége. Ez egybevág az amerikai alapítók nézetével: a jog a néptől ered, és a nép ellenőrzése nélkül kiüresedik.

A kérdés tehát nem Amerika belügye. Az aktív állampolgárság nálunk is feltétel: jelenlét a helyi testületek ülésein, részvétel nemzeti konzultációkon, civil kezdeményezések támogatása, vagy akár az egyszerű, de következetes számonkérés a közösségi médiában.

HOGYAN LÉPJÜNK AZ APÁTIÁBÓL A CSELEKVÉSBE?

  1. Ismerd meg a jogod! Olvass alkotmányt, önkormányzati rendeletet, következményeket.
  2. Beszélgess! A valódi közösségi vita legyőzi a buborékokat.
  3. Szerveződj! A helyi ügyekben hozott kis győzelem országos hullámot indíthat.
  4. Szavazz – de ne csak négyévente! Rendszeresen jelezz a képviselődnek, mit vársz.

Magyarok petícióval a Parlament előtt

Összegzésül: a szabadság nem önfenntartó gépezet. Ha nem kapcsolódunk be, mások fogják megírni a szabályokat – talán már a nevünk sem kerül rájuk. Az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat egyszerre történelmi dokumentum és élő figyelmeztetés: jogaink csak addig élnek, amíg készek vagyunk élni velük.